VIRTUÁLIS SÉTA A LEVÉLTÁR BÉCSI KAPU TÉRI FŐÉPÜLETÉBEN
Az épület – előzetes időpontegyeztetést követően – csoportosan látogatható.
A következő oldalakon látható, az épület belső díszítését ábrázoló fotókat
Czikkelyné Nagy Erika, Simon Krisztián, Szekretár Zsolt és Szelényi Károly készítette.
Az ország, azaz a magyar rendek levéltára (Archivum Regni) 1756. évi alapításakor a pozsonyi országházban talált otthonra. Innen 1784-ben a feloszlatott klarissza apácarend budai kolostorának épületébe, a budai országházba költözött, ahol a levéltári használatra átadott helyiségek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak. A Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, 1874-ben fölmerült egy önálló levéltári épület felépítésének terve.
| 1863-ban szerzett jogi, majd bölcsészdoktori oklevelet a pesti egyetemen. 1874-ben országos főlevéltárnokká nevezték ki. Az ő útmutatásai alapján, az akkor legkorszerűbb elvek alapján, és a legmodernebb technológia alkalmazásával készültek el az Országos Levéltár épületének tervei. |
Pauler Gyula országos levéltárnok évtizedeken keresztül állhatatosan szorgalmazta a terv megvalósulását, azt azonban már nem érhette meg, hogy fáradozásainak eredményeként felépült az ország első, kifejezetten levéltári célokat szolgáló épülete.
Pecz Samu műegyetemi tanár csak 1912-ben kapott megbízást a Bécsi kapu téren lévő ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére. A híres építész, akinek nevéhez számos budapesti középület megalkotása fűződik, Pauler elképzelései és a nemzetközi tapasztalatok alapján romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. A munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén helyezte el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyakban kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy, a központi fűtés kéményét rejtő torony került. A torony és az épület Budapest ostroma alatt, 1945 telén olyan sérüléseket szenvedett, hogy a tornyot már nem állították helyre. Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették.
| Tanulmányait a pesti és a stuttgarti egyetemen, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte. Számos hazai és külföldi épület fűződik nevéhez. Ő tervezte többek között a bécsi Musikverein épületét, a Tőzsdepalotát, a budapesti Nagyvásárcsarnokot, a Gólyavárat és a Műegyetem könyvtárát. |
 | A budapesti egyetemen, 1879-ben szerzett tanári diplomát. 1881-től az Országos Levéltár munkatársa, 1919-től főigazgatója volt. Az 1920-1930-as években a Gyűjteményegyetem alelnöke, az MTA másodelnöke, 1923-tól a Levéltári Közlemények szerkesztője. Történetíróként jelentős történeti földrajzi és helytörténeti művek szerzője. |
 | Jogi tanulmányait a budapesti, müncheni, berlini és párizsi egyetemen végezte. Számos közoktatási és tudománypolitikai reform fűzödik nevéhez. 1922 és 1931 között vallás- és közoktatási miniszter. Kezdeményezésére jött létre a Gyűjteményegyetem, melynek több más országos közgyűjteménnyel együtt az Országos Levéltár is része volt. |
 | Az épület külső kőszobrászati munkáit Mikola Ferenc, míg a belsőket Langer Ignác készítette. A gazdag belső díszítést Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki. A miniszter a falképek témáit személyesen egyeztette Dudits Andor (1866–1944) festőművésszel, akit 1925–1929 között elvégzett munkájáért állami nagy aranyéremmel jutalmaztak. |
|
|
|
